Nagyenyedi Emlékülés a Parlamentben 2013. február 15. péntek
Bejelentkezés: (36)1 340-4873
Failure Is Not an Option Kövessen a Facebookon Bookmark and Share

Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum
Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum

GMGK - önálló magyar iskola Gyulafehérváron

Történelmi visszapillantás a gyulafehérvári iskolázásra

Az erdélyi Státus gyulafehérvári római katolikus főgimnáziumának elődjét a székeskáptalan által létrehozott káptalani iskolában kell keresnünk, hiszen Gyulafehérvárt, a szentistváni alapítású római katolikus püspöki székhelyen mindig volt iskola a középkor századain keresztül.

A magyar politikai élet súlyponteltolódása a 16. század utolsó harmadára Erdélyt tette a magyar szellemi élet központjává. E korszakban Erdély az európai eszmeáramlatok térhódításának is engedett, a gyulafehérvári fejedelmek udvara pedig a reneszánsz és a kultúra udvara lett.

Báthory Kristóf erdélyi fejedelem (1576–81) idején Erdélyben is letelepedtek a jezsuiták (1579. október 1-jén tízen érkeztek). Ettől az időponttól számíthatjuk a gyulafehérvári katolikus oktatás reneszánszát. Gyulafehérvárra egy jezsuita került, a törékeny, beteges testű, de erős lelkű magyar jezsuita: Leleszi János, a jezsuita iskolázás megteremtője. A 17. századvégen már létezett a finevelő intézet is, melyre hivatkozás 1694-ből van. Ugyanebben az időben a gimnázium ügye is határozott léptekkel halad előre.

A 18. században a gyulafehérvári iskolát érintő legelső biztos adat 1716-ból származik, amikor Pecz Lőrinc igazgató állt az iskola élén. 1749-ben – ezúttal Mária Teréziához (1740–1780) – kénytelen folyamodni Meltzl Zsigmond igazgató, hogy a jezsuiták visszakaphassák hajdani – a várépítés idején kisajátított – javaikat. Ez a folyamodvány sikerrel jár, és Meltzl Zsigmond igazgató buzgósága folytán épült fel 1753-ban az új gimnázium, amely közel 100 évig – az 1848-49-es szabadságharc idejéig – szolgálta az oktatás ügyét.

A jezsuita szerzet eltörlése alkalmával (1773) a gyulafehérvári iskola közel állott a megszűnéshez. Mária Terézia engedett a káptalan és a város kérésének, és meghagyta a gimnáziumot is és a szemináriumot is Gyulafehérvárott, hogy a vidék ne maradjon katolikus nevelés nélkül. A jezsuiták is Fehérváron maradtak – a rend beszüntetése után is –, s világi papi ruhában tanítottak tovább.

Kétszáz évvel a létrehozása után, 1783-ban II. József meglátogatta és megvizsgálta az iskolát, ám a finevelő intézetet nem igazán nyerhette meg a tetszését, mert két évre rá (1785. szept. 20.) el is törölte az ország többi konviktusaival együtt. Ugyancsak megszűntette a szemináriumokat és „minden néven nevezendő bentlakást”.

1792 őszén Batthyány Ignác püspök berendezte a mostani papnevelőt és a kisszeminárium visszakapta a régi szállását. A tanulók számaránya meglehetős hullámzást mutatott, úgyszintén az életkor tekintetében is szélsőséges volt a megoszlás.
(a kép alatt folytatódik...)

Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum

A gimnázium igazgatója (praefectus) a helybeli kanonok-plébános volt egészen 1848-ig. Püspöki rendeletre 1842-től a magyar nyelvet rendes tárggyá teszik. A régi rendszerű gimnáziumot a szabadságharc idején, 1848. okt. 21-én bezárták, s az intézet épülete az 1849. június 24-i várostrom alkalmával lángok martalékává lett és rombadőlt. Ötévi szünetelés után – Haynald Lajos püspök közbenjárásával és támogatásával rendbehozva – az iskola 1853-ban újra megnyílt, nyolc osztállyal és 12 tanárral.

A gimnázium régi épületét a századfordulón lebontották, s a helyén emelt palotában működött az iskola – 1922-től Majláth Főgimnázium néven – mindaddig, amíg az 1948-as tanügyi reform Erdély más központjaihoz hasonlóan itt is megszabta a magyar nyelvű középiskolai oktatás új feltételeit. A kommunista állam elkonfiskálta a katolikus főgimnáziumot, mely Alma Matere volt Erdély egész területéről itt tanult több ezer diáknak, s amelyben a Római Katolikus Kisszeminárium néven a kántoriskola is működött.

1953-ban a Teológiai Intézet keretén belül – Márton Áron püspök utólagos jóváhagyásával – létrejött a Kántoriskola, mely – saját épületétől megfosztottan – az előbb említett néven működött egészen 1990-ig.

1990-től a kántoriskola érettségi diplomáját visszamenőleg államilag is elismerték, s ugyanez évben megváltozott a neve Római Katolikus Líceumi Szeminárium-ra. Ezt a nevet viselte egészen 2006-ig, amikor felvette a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum megnevezést.

A 2007/2008-as iskolai év kezdetével az iskola átvette a gyulafehérvári Caritastól az óvodát, amely 17 kisgyereket számlált. Jelenleg az óvoda létszáma meghatadja a 40-et, és 2008-tól hosszú programmal működik.

A 2008/2009-es tanév őszén, átvéve a magyar tagozatot a „Vasile Goldiş” Általános Iskolától, létrehoztuk az elemi és gimnáziumi osztályokat a GMGK Líceumon belül. Jelenleg az I-VIII osztályban 70 diákunk van.

…Ekként az iskola rendelkezik óvodai, elemi, gimnáziumi és líceumi (teológia szak) szintekkel. A tanári kar létszáma 14 főről 24-re nőtt.

Fennállása óta ezreknek biztosította az iskola a tudás alapját, melynek révén sokszáz neves teológus, tanár, kántor stb. szerezhette meg itt az érvényesítő ismereteket.

Reménykedünk a jövőben, s bízunk abban, hogy a gyulafehérvári iskolázás nemcsak múlttal és jelennel rendelkezik, hanem jövője is lesz!

Látogassa meg a Liceum honlapját itt.



Gyulafehérvár, 2012. okt. 25.

Dr. Gál László - igazgató